A szülők pontosan tudják, micsoda problémákkal járhatnak gyerekeik tinédzser évei, vagyis az a korszak, amikor elérik a felnőttkor küszöbét. Ugyanez a helyzet a papagájokkal is, testük és hormonháztartásuk átalakulása rányomja bélyegét a személyiségükre is. Sok papagáj-tulajdonos meglepetéssel tapasztalja ezen időszak nehézségeit, nem tud mit kezdeni a ténnyel, hogy az addig kezes, barátságos és szeretetéhes madara ellenségesen, agresszíven kezd viselkedni. Csúnya csípések időszaka ez sokaknál, és ne felejtsük el, hogy egy közepes méretű vagy egy óriáspapagáj nagyon komoly sérülések okozására képes. Zavarodott, zavaros, és meglehetősen kiszámíthatatlan, kellemetlen élmények elé néznek az érintett madártulajdonosok.
Mik az alapvető tünetek? Nos, ezeket nem nehéz észrevenni, mert a papagáj személyisége 180 fokos fordulatot vesz. Ha odanyúlunk hozzá, csíp, akkor is, ha korábban szelíd volt. A kalitkában tartott papagáj nem hajlandó kijönni, a nyitott ajtóra úgy reagál, hogy lemegy a ketrec aljára, hol védekező pozíciót vesz fel, pedig a környezete és a körülményei nem változtak és nem fenyegeti őt semmilyen veszély. A kézre felülés lehetetlennek tűnik akkor is, ha korábban gond nélkül működött. A felé nyúló gazdába a papagáj gondolkodás nélkül beleharap, és nem csak játékból, hanem erőből, agresszíven.
Van néhány dolog, amivel a problémákat enyhíteni lehet. Ez elsősorban a kezesre nevelt vagy kézzel felnevelt, tehát szelíd papagájokra vonatkozik, hiszen a vadak személyiségében a hormonok igazán nem okoznak változást az emberrel kapcsolatos viselkedésükben, előtte sem voltak barátságosabbak. Az agresszív, kezelhetetlen időszakban a nevelést gyakorlatilag elölről el kell kezdeni. Ez nagyon furcsának tűnhet, de a madár viselkedése ilyenkor alapvetően megváltozik, és újra meg kell őt szelídíteni.
Hogy mennyi mindent felejt el a korábbi, szelíd viselkedéséből egy papagáj, az azon is múlik, mennyire időben lép a gazdi, és kezd el ő is másként viselkedni megváltozott kisállatával. Minél hamarabb indul ez a hormonális változás korában lévő papagáj újraszelídítése, annál egyszerűbb lesz azt végigcsinálni. A menet a szokásos, semmi büntetés, csak jutalmazás, amikor megfelelően viselkedik és nem támad. A fejlesztésnek szakaszosnak kell lennie,
lépésenként haladva az egyes szintek között úgy mint kézre ülés a kalitkában, kézre ülés és a kalitkából kiemelés, kinti kézre ülés, gyakorlatok elvégzése kézen ülve és ülőfán. A fokozatosság elvének betartása mindig megoldja a problémákat és azt sem szabad elfelejteni, hogy a hormonok sem mindig járnak csúcsra, a szint idővel csökkenni fog és egy kis neveléssel kiegészítve papagájunk visszanyeri korábbi személyiségét.